Legrégebbi feltárt emlék a településről egy Árpád-kori harang és XII. századi aranyozott bronz füstölő, melyeket a falu határában találtak. Ezeket ma a szegedi Móra Ferenc Múzeumban őrzik.

Ruzsán 1944 óta van önálló lelkészség. Ruzsát 1946-56 között ásotthalmi plébániáról külkáplán látta el. Ezt követően a helyi plébánosok először a tanyai iskolákban kialakított kápolnákban, illetve a mai templomtól néhány száz méterre, ma már nem álló, eredetileg lakóházban kialakított kápolnában miséztek.

Később az egyházközség megkapta a mai templom, később pedig a plébánia telkét, ahol egy 3 helyiségből álló épület állt és különböző melléképületek. A 3 helyiség egyikében a plébános élt, a másikat konyhának használták, a harmadikban pedig szobakápolna került kialakításra. Néhai Németh Imre plébános egészségi állapota miatt nyugdíjba került és 1984. november elsején Sulik János Kaszaperről került Ruzsára plébánosnak.

1985. február 25-én dr. Udvardy József püspök letette az új templom alapkövét, melyet 1987. augusztus 8-án szentelt fel Gyulay Endre megyés püspök Urunk Színeváltozásának tiszteletére. Az alapkő helyét ma a templom főajtaján belül emléktábla őrzi.

A terveket Takács János úr, szegedi főépítész rajzolta meg, a kivitelezést pedig, mint azóta valamennyi felújítást is helyiek adományából végezték, így érzik igazán magukénak, kétkezi munkájuknak a ruzsaiak a templomot. A templom 12 méter belmagasságú és 38 méter hosszú.

A templom fiatalságára való tekintettel ma talán a térség egyik legmodernebb temploma. 1991-ben  különleges, pagoda stílusú nyitott, 18 méter magas harangtorony épült a templomhoz, melyben jelenleg három harang lakik, az 50 kg-os lélekharang és ennek 1998-ban öntetett két nagyobb, 160 és 320 kg-os társai. A templomban a keresztutat egy 15 elemes domborműalkotás sorozat adja, a főoltár feletti képen pedig Urunk színeváltozásának jelenetét ábrázolja a 12 négyzetméteres freskó, mely alatt különleges bronz ajtó mögött őrzik az Oltáriszentséget.

1993-ban új plébánia épült.1999. április 24-én a templom toronyórát kapott, melyen Ruzsa község címere mellett két M betű jelzi a Magyar Millenniumi Esztendőt. 1999-ben az I. Ruzsai Falunapon templomépítő munkájáért Sulik János plébános Ruzsa Község Díszpolgára címet kapott. 2000-ben Soós János esperes szentelte fel a település szociális otthonában a Szent Rita kápolnát.

2003. augusztusában Németországból új Mária szobrot kapott az egyházközség, és 8 színes, szenteket ábrázoló ablakot áldott meg Kretovics László pápai prelátus, majd újabb 8 ablakot 2003. decemberében P. Urbán József SCHP tartományfőnök. A nyári eseményt levélben köszöntötte Mádl Ferenc köztársasági elnök, Bábel Balázs kalocsai érsek és Habsburg György főherceg.

2006-ban az egyházközség Hollandiából egy digitális orgonát vásárolt a templomnak, melyet Laczkó Ferenc pápai prelátus áld meg. Ugyanezen év tavaszán a Kárpát-medencében és az internet segítségével szerte a világon a magyarság a Kossuth Rádióban egy héten át minden délben a ruzsai templom nagyharangjának kondulását hallhatta. Részlet a rádiós szövegből:

Ruzsa Csongrád megyei község Szegedtől 34 kilométerre nyugatra. Neve a Rózsa családnévnek a nyelvjárási változata. Határában egy Árpád-kori harangot, egy templom alapjait és egy XII. századi bronz templomi füstölőt találtak a régészek, amelyet a szegedi Móra Ferenc Múzeumban őriznek. Egy 1719-es oklevél adatai szerint a mai Ruzsa területét Szegedhez csatolták. A híres betyárt, Rózsa Sándort itt fogták el 1857. május elsején. A Ruzsaiakról írt 1932-ben megjelent novellájában Móra Ferenc.

2007. Húsvétján új főkaput kap a templom. 2008-ban az országban elsőként a helyi önkormányzat támogatásával Seregély István nyugalmazott egri érsek kérése meghallgatásra talál és átadják Szent Erzsébet születésének 800. évfordulóján a Szent Erzsébet sétányt. Az eseményt az érsek levélben üdvözli. 2008 november végén a néhai templomépítő plébános emlékére emléktáblát állítanak a templomban. 2003. december 31-én töltötte volna kereken 7000. szolgálati napját Ruzsán plébánosként Sulik János atya. A szervezés olyan szintű volt, hogy a plébánost az akkor egyházi ügyekért felelős államtitkár köszöntötte volna. A plébános váratlanul hunyt el 2003. november 26-án éjjel. Ruzsán díszsírhelyen nyugszik, temetési szertartását 2003. december 1-jén Gyulay Endre megyés püspök vezette.

Tiszteletére, hálát adva templomépítő munkájáért és közel 7000 napos szolgálatáért, a ruzsai római katolikus plébánia-templomban emléktáblát helyeztünk el néhai Főtisztelendő Sulik János püspöki tanácsos, plébános, Ruzsa Község Díszpolgára emlékére születésének 80. évében, halálának 5. évfordulóján 2008. advent I. vasárnapján.
A ruzsai plébániára beadott pályázatának köszönhetően (DAOP 4.1.3.B) 25 millió forintot fordított a templom melletti egyházi épület felújítására, közösségi tér kialakítására. A "Közösségi tér fejlesztése a Ruzsai Egyházközségben - Az Egyház a helyi közösségekért" című pályázattal nyert pénzből a plébániai szervezetek, a ruzsai plébánia által ellátott másik két település - Öttömös és Pusztamérges egy újabb közösségi térhez juthattak.

A beruházásra 25.912.349,-Ft-ot nyert az egyházközség, a hiányzó önerőt a plébánia a püspökség segítségével, illetve adományokból tudta biztosítani. Új közösségi tér, rengeteg közösségi kezdeményezési lehetőség és program lett az eredmény.
Az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásában 95%-os támogatással bíró pályázat során a tervek szerint az épület külső falára hőszigetelés kerül. Az eredeti bejárat és előtér szerkezetileg balesetveszélyes állapotban volt, így annak bontására és egy nagyobb méretű, új előtér építésére került sor és új tető is került az épületre. Az épületen belül kisterem, nagyterem, könyvtárszoba és teakonyha helyiség kapott helyet. A három terem egybenyitható, így mintegy 51 m2-es tér jön létre, ahol akár 40 fő elhelyezése is lehetséges.

Megvalósult a fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés is.
2015. augusztus 9-én a búcsúi szentmisében ünnepelte az egyházközség a templom alapkőletételének 30. évfordulóját. A szentmisét Ft. Msgr. Dr. Német László olaszországi főlelkész celebrálta. A szentmisén megemlékeztünk Takács János Szeged egykori főépítészéről is, aki templomunknak, s a ruzsai híveknek arculatot adott az épülő templomban. Dr. Takács Mária, Takács János özvegyének megható szavai zárták az ünnepséget.